2013 szeptember 27-én ismét országosan megrendezték a Kutatók Éjszakáját. Mi a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetbe és a helyi arborétumba látogattunk el.
Az érkezést követően egy kb. egy órás előadáson vettünk részt, melyet a Körös-Maros Nemzeti Park egyik dolgozója tartott. Előadása a vízben, ill. a vízparton élő rovarokkal foglalkozott. Nem csak érdekes, hanem szellemes is volt, hiszen főleg azokat az élőlényeket mutatta be, melyek az általunk is ismert és kedvelt „Vízipók a csodapók” mese sorozatban előfordulnak.
Ezután az Intézet által nevelt halak húsából készült ételritkaságokat kóstoltuk meg, köztük a "halburgert" és az afrikai harcsából készült "tatár bifszteket" is.
A büfé után kimentünk halastavakhoz, ahol megetethettük az afrikai harcsákat, majd egy ősi magyar halászati módszert mutattak be, s a kifogott kecsegét meg is simogathattuk.

Később csoportokra osztottak bennünket.

Az egyik csoport részt vett egy laborlátogatáson, ahol egy korszerű vízkeménység titrálást láttak, s a kapott értéket átszámították német keménységi fokra. A megnézhették a lángfestést, és egy kemolumineszcenciás reakciót is megfigyelhettek, aminek a végén a látványos fényjelenség természetesen nem maradt el. Volt lehetőségük még egy komoly immerziós mikroszkóp alá helyezett megfestett halvér kenetet is megvizsgálni.
A másik csoport az izotóp laborban hallgathatott meg egy előadást, megismerkedhetett az izotópos vizsgálat jelentőségével, felhasználásával és módszereivel is.

A laborlátogatások után mindannyian visszamentünk a könyvtár épületébe, és egy olyan speciális teszten vettünk részt, melyet a hivatásos kóstolók végeznek. Az eredmény meglepő volt, és nagyon mókás. Sokat nevettünk egymás fintorain
Haki látogatásunk utolsó állomásán ismét egy előadást hallgattunk meg arról, hogy a halkutató dolgozói milyen nemzetközi projektekben vettek részt. Az előadást dr. Józsa Vilmos tartotta, aki nagy örömünkre bár régen, de szintén a BJG tanulója volt.

A busszal néhány percesnek tűnt az út az arborétumba, bár lehet, hogy ez is csak a jó kedvnek volt köszönhető. Az arborétumból csak egy kis kivilágított részt láttunk, ahol kaptunk egy térképet, és zseblámpával elindultunk. A kijelölt állomásokon sok érdekes feladatot csináltunk végig, volt néhány olyan, amelynél csak az érzékeinkre hagyatkozhattunk. Az arborétumban töltött idő is kevésnek tűnt, de felejthetetlen élményt nyújtott.
A nyolc állomásból álló nagy kört 35 csapat teljesítette.

Igaz, hogy elfáradtunk és éjfélre értünk haza, de örömteli és élményekben gazdag nap állt mögöttünk! Köszönjük Baricsné tanárnőnek, hogy ismét megszervezte nekünk ezt a kirándulást!

Jaksa Fanni 11. A